Ok: Az elvégzendő urológia vizsgálatok célja az esetleges anatómiai és élettani eltérések kizárása fizikális vizsgálattal. Ehhez a külső nemi szervek megtekintése, a húgycső áttapintása, a vizelet üledék- és bakteriológiai vizsgálata, a húgycső-váladék bakteriológiai és speciális vizsgálata, ultrahangos és röntgenvizsgálat, valamint cystoscopia (húgyhólyag tükrözés) tartozik hozzá. A visszafertőződés kiküszöbölése érdekében nagyon fontos a partner, esetleg partnerek urológiai szakvizsgálata is.
A fizikális vizsgálat során alhasi érzékenység, esetleg vesetáji fájdalom tapintható. A nemi szervek vizsgálatakor meg kell nézni, van-e hüvelyi folyás, indokolt esetben a húgycső kaliberének vizsgálata is javasolt, különböző méretű katéterek behelyezésével. A vizeletüledékben szignifikáns mennyiségű gennysejt látható, mely mellett baktériumok és vértestek is megfigyelhetők. Az ultrahang-vizsgálaton látható, hogy a húgyhólyag fala megvastagodott. A röntgenvizsgálattal húgyúti kövek jelenléte nagy valószínűséggel megállapítható. Cystoscopiás vizsgálattal kizárható a húgyhólyagban lévő kő, idegentest, vagy daganat lehetősége. Az idült gyulladásra megtört fényű húgyhólyag-nyálkahártya jellemző, mely az átlagosnál több eret tartalmazva vörösebb képet mutat.
Az idült gyulladás kialakulásában rizikótényezőnek számít a kifejezett nemi aktivitás (gyakori partnerváltás), az ismétlődő heveny gyulladás, az alsó húgyúti elfolyási akadályozottság, a húgyhólyag-kövesség, az idegentest, a húgyhólyag-daganat, a kismedencei besugárzás, a cukorbetegség, az immunrendszer csökkent működése (például transzplantált betegek esetében) valamint az eszközös urológiai vizsgálat.
Tünet: Idült vagy visszatérő húgyhólyaggyulladásról akkor beszélünk, ha a húgyhólyag nyálkahártyájának bakteriális gyulladása tartósan fennáll, vagy a heveny gyulladás egy éven belül legalább háromszor előfordul.
A panaszok megegyeznek a heveny gyulladásról leírtakkal, de azok kevésbé kifejezettek és nem hirtelen lépnek fel. A tartós sürgető, égő, csípő vizelési inger mellett inkább állandó alhasi kismedencei fájdalom és húgycsőtáji égő érzés jellemző a betegségre. Legjellemzőbb tünete a gennyes, véres, baktériumos vizelet.
Kezelés: Cél a betegséget fenntartó kórokozó (leggyakrabban baktérium) teljes kiirtása, a panaszok felszámolása és az esetleges fenntartó anatómiai és élettani elváltozások megszüntetése. Az antibiotikum kezelésnek célzottnak kell lennie és akár több hétig is eltarthat. Javasolt továbbá három hónapig immunválaszt serkentő gyógyszer szedése, mely a húgyhólyag-gyulladást leggyakrabban okozó kórokozók legyengített és elölt formáját tartalmazva, a gazdaszervezetet ellenállóbbá teszi újabb gyulladások kialakulásával szemben. Ezáltal a húgyúti gyulladások előfordulási gyakoriságát, továbbá az antibiotikum rezisztenciát (érzéketlenséget) is csökkenti.
A gyógyulás prognózisa függ a korábbi kezelések számától és a betegség fennállásának idejétől.
Életmódi tanácsként élőflórás joghurtok fogyasztása ajánlott. Amennyiben lehetőség van rá, akkor a beteg fogyasszon áfonyalét is, melyet az egyik legjobb probiotikumnak (antibiotikum hatású természetes élelmiszernek) tartanak.
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, és szükség esetén nem helyettesíti a gyógyszerész, az orvos vagy más szakember felkeresését!
A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
