Új finanszírozási rendszert vár a kormánytól a Magyar Kórházszövetség, az egészségügyi szolgáltatók szerint ugyanis a jelenlegi struktúra fenntarthatatlan. A kormányzat azonban egyelőre csak gesztusértékű lépéseket tett, őszre ígért kidolgozott terveket. Közben külföldön úgy ítélik, a Fidesz-kabinet "elzárkózik az egészségügy valós problémáitól". Az idő azonban sürget; őszre nagy gondban lehetnek a kórházak.

Tárgyalóasztalhoz ült a kórházvezetőkkel Szócska Miklós egészségügyi államtitkár tegnap, ez pedig csak tovább erősíti azokat a feltételezéseket, miszerint az IMF-delegációval botrányos véget ért egyeztetéseken az egészségügyi ágazat megmentéséhez szükséges intézkedésekkel sem tudott előállni a kormány. A legsürgetőbb beavatkozásra ugyanis éppen az egészségügy szorulna, de a kormányzat ágazati akcióterve csak szeptemberre várható, ráadásul pluszforrásra sincs sok esély.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleménye szerint az ülésen a kórházszövetség szakmai visszajelzést adott a tárca eddigi legfontosabb intézkedéseiről, illetve tárgyalást folytatott az elkövetkező hónapok közös teendőiről. A szakmai elnökség jelzésére reagálva - miszerint az ellátórendszer a fenntarthatóság szélére sodródott - az ülésen a minisztérium képviselői átadták a kórházi adósságállomány felmérési módszertanának első változatát egyeztetésre, amelyet a felek az elkövetkező tárgyalásokon véglegesítenek. Eszerint tehát továbbra sincs érdemi intézkedés az ágazat égető problémáit orvosolandó.



Szócska szeptemberre ígért részletes ágazati akciótervet, éppen őszre azonban a kórházak, illetve a szakrendelők jelentős része már a szakadék szélére sodródhat. A kórházszövetség szerint ugyanis akkorra az intézmények képtelenné válnak ellátni feladataikat adósságállományuk mellett, ráadásul a működési költségeiket sem tudják kiegyenlíteni. A szövetség szerint a Bajnai-kormánytól januárban kapott 13. havi kórházi működési pluszapanázs csak a tavalyi adósság rendezésére volt elég. Éppen ezért sürgősen új finanszírozási rendszert vár a kormánytól a testület elnöke. Rácz Jenő úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi struktúrában 235 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy a rendszer működőképes lehessen. Ez a rendszer azonban nem maradhat - emelte ki. Rácz szerint, ha nem avatkoznak be, az év végéig a kórházak adóssága eléri a 65 milliárd forintot. A struktúra vonatkozásában koncentrációt kell végrehajtani, az elfogadhatatlan, hogy az ellátórendszer egyes területei között nincs együttműködés.



Közös informatikai és gyógyszer-közbeszerzésekkel mozgósítaná a kórházak "elúszó" tartalékait ugyanakkor az államtitkár. Szócska Miklós az MTI-nek adott interjúban beszélt erről, megemlítve a kórházi adósságfelmérési rendszert is. Ez egyébként, noha a problémákon lényegében nem segít, de azért fontos, mert a minisztériumi átadás-átvételkor például az derült ki, hogy a 165 intézményből csupán 125 jelentett összesen 22 milliárd forint lejárt szállítói tartozást. Szócska a távlati tervekről annyit mondott; területi és funkcionális integrációban képzeli el a kórházak jövőbeni működését, amelynek a közös közbeszerzésen kívüli másik vonulata az ellátás, ezen belül is a labor, a patológiai vagy a radiológiai és az aktív ellátás egységesítése lenne.



Úgy vélte, ha ezen ellátásokat megérte kiszervezni, akkor egy közszolgálati modell révén a kórházak számára is "üzlet" lehet, hogy közösen végezzék, végeztessék el ezeket a feladatokat. A jövőben is teljesítményalapú finanszírozásban gondolkodnak, de radikális változások lesznek ezen a téren. A specializált, nagy költségű, általában várólistás ellátásokat centrumokba kell szervezni, ahol a szakember és az ellátásra fordítható forrás együtt van. Erről is egyeztetni kell a szakmával - tette hozzá az államtitkár, aki elismerte, hogy az átalakításoknak nem lehet mindenki nyertese, de arról nem szólt, hogy az átalakítások mikorra várhatók.