Feljelentésként élik meg a makói kórházban, hogy dr. Domokos Mária háziorvos levelet írt a helyi laborvizsgálatok új rendje miatt az Egészségbiztosítási Felügyeletnek, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, az Országos Alapellátó Intézetnek, a tisztiorvosi szolgálatnak és a megyei közgyűlés elnökének. A kórház korábban előjegyzést vezetett be a háziorvosok által laborvizsgálatra beutalt betegek számára, ezt azonban július 1-jével megszüntette, mert egyre hosszabb lett a várólista. Az új rend szerint mindegyik háziorvos havonta 44 ezer német pont erejéig tartó keretet kap. Ha ezt túllépi, az ezen túl küldött betegei megint előjegyzés alapján kerülnek sorra. (Egy átlagos, szív- és érrendszeri kórok, cukorbetegség szempontjából történő laborvizsgálat 2800 pontot visz el.) Domokos Máriát július 15-én, csütörtökön értesítette a kórház orvos igazgatója, dr. Dehelán Aurélia arról, hogy túllépte a ponthatárt. Domokos doktornő ezután írta meg panaszleveleit. Szerinte igazságtalan, hogy az ő 2200 beteggel dolgozó praxisára ugyanúgy 44 ezer német pont jut, mint a 400 kártyás, ellátási kötelezettséggel nem rendelkező praxisra vagy az átlagos nagyságú, 1200 kártyás makói „körzetekre".



– Ha a betegszámot vették volna alapul, igazságosabb lett volna a rendszer – mondja a doktornő. – Ráadásul a kórház a szabálykönyvtől eltérően határozza meg, milyen betegségek esetén kérhet laborvizsgálatot a háziorvos. Már a tizedik betegem jár úgy, hogy nem végzik el a vizsgálatot – csak majd a szakorvos kérésére. Holott a laborvizsgálat így is, úgy is pénzbe kerül. Időt, fáradságot, utazást lehetne megspórolni, ami beteg emberről lévén szó, fontos szempont. Megkértem az OEP állásfoglalását, eszerint sem lehet ilyen módon korlátozni a mi munkánkat.

Az érkezési sorrend mit sem ér – a ponthatár számít a makói laborvizsgálatoknál. Illusztráció: Segesvári Csaba

A doktornőnek nagyon határozott véleménye volt arról, milyen kórházi orvos az, aki pénzügyi szempontokat rendel a szakmaiak fölé. Az orvos igazgató is hasonló indulattal minősítette a háziorvos föllépését. Dehelán Aurélia leszögezte: nem marad beteg ellátatlanul. A 44 ezer német pontos határ nem vonatkozik a sürgős esetekre, a daganatos, a cukorbetegekre, a gyerekekre és a kismamákra, mert ezeket a vizsgálatokat soron kívül elvégzik. A kórháznak muszáj volt határt húznia, mert bár kétszer ennyi laborvizsgálatot is el tudna végezni, nagyon keveset finanszíroz az OEP. Most is a kifizetett mértéken túl dolgozik a részleg, és már hét térségi háziorvos is túllépte a keretet. A kórház logikája szerint ha kevés a pénz, a vállalkozó háziorvosoknak is sorsközösséget kell vállalniuk, és gazdálkodniuk kell a meglévő lehetőséggel, mint az intézménynek. A makói kórháznak egy év alatt 32 millió forint vesztesége származott csak a labor működéséből, a szentesinek 40 milliónál is több. Ott is bevezették ezt a rendszert, információink szerint erre ottani háziorvosi panasz is született. A két intézmény főigazgatója, Baráth Lajos a megoldás érdekében levelet írt az OEP-nek, többletet kérve. Reméli, ez a pénz megérkezik. A két kórházban – a háziorvosi panaszok nyomán – vizsgálódott az ÁNTSZ, és rendben találta a 44 ezer pontos szisztémát. Ezek szerint az OEP és az ÁNTSZ sem egyformán látja a helyzetet.



A mi zsebünk, a mi bajunk



A történet ismét arról szól, hogy a központi takarékosság kényszere miatt azok esnek egymás torkának, akiknek nap mint nap együtt kell dolgozniuk. Domokos doktornő elmesélte, hogy amikor bevezették a háziorvosok betegségmegelőző, gondozó munkáját is mérő, dotáló indikátorrendszert, ő ezt jó néhány kollégájával együtt komolyan vette. A mutatók alapján az ő praxisa 125 ezerrel kapott volna havonta több finanszírozást – ha nem jön a Bajnai-kormány, amely elvonta a jobban működő praxisok dotálására szánt összeget. A betegségmegelőző munka alfája és omegája a laborvizsgálat. Meglehet, mondja a doktornő, hogy most sem marad ellátatlanul beteg, de a kérdés az: mikor látják el? A sürgős eseteket tényleg soron kívül kell vizsgálni, de – és erről nincs vita – sokkal olcsóbb lenne a megelőzés és a kiszűrés, mint a megbetegedett embert „visszatákolni" az egészségesek közé. Ráadásul emberségesebb is.